2017. január 29., vasárnap

What's Happening? Fluffy Dreams! Chapter I. [Javított változat]

A csapat tagjainak fiatalkorából adódóan arra a bizonyos találkozóra egy otthonos kis cukrászdában került sor. Minek beltere amolyan téli mesevilágszerű. Csokoládé árnyalatú bútorok és fa anyagú falak, édes illatok és zavartalan hangulat. A lány érkezésekor a fiúk már mind egy terjedelmes nagyságú asztalnál ültek és ahogy meglátták mosolyogva intettek felé. Ezzel magukhoz édesgetve.
A fiatalok nem hazudtolva meg magukat gubbasztottak székeiken. A távolabbi asztalfőnél JiSung foglalt helyet, ki tartósan bodros frizurával ékesítette a társaság kitűnését. Kékeszöld felsője és térdig érő farmerje, kiemelték gyerekes vonásait. Igazi kis törtető, mondanánk. Mellette két oldalt HaeChan és RenJun. Az öregebb kellemes szolid megjelenése és kedves jelleme nyugalmat árasztott, míg a fiatalabb ennek teljes ellentéte volt. Sötétebb, erősebb színek; vagány és szikrázó küllem. Izgatottan nyugtalanító. Az ezt követő asztalpáros Jeno az egyik oldalról, Chen Lee pedig a másikról. E szemezős duettnél kevésbé volt fellelhető az ami az előzőnél. Annál inkább a korbeli eltérés. Ha csak azt az egy évet is nézzük. Jeno egy határozottabb és higgadtabb ábrázatot nyújtó fiatalember képét nyújtotta, ezzel szemben Chen maga volt az általános iskola. Viselkedése tükrözte kinézetét. Édes, aranyos, de meggondolatlan. Hirtelen és játékos. Akár egy kis pink felhőcske. Az öltözéke is hasonlóan ezt a színt képezte le. A rózsaszín forgószél mellett JaeMin két vizslató szemébe botlunk. Kíváncsi és izgatott. Gondolnánk első látásra. Ami egy részt igaz, jelen pillanatban. De emellett egy összeszedett és komoly fiú a napok nagy részében. Öltözékében a föld színek domináltak tekintettel jellemére. Végül de nem utolsó sorban a legközelebbi széket a csapat feje Mark birtokolta. Középrózsás tincsei ellenére is ő tűnt köztük a legtapasztaltabbnak. Francia sapka, farmer kabát, farmer gatya és egy csíkos felső. Nem egy mindennapi szerelés. Így adta elő magát.
-Szia! - üdvözölte elsőként. - Te vagy a PLe kiadótól Choi YunSeo, ugye?
-Ami azt illeti, - hallatszott fel halk motyogás az asztal másik végéről. Mindenki a hang irányába fordult, kivéve JiSung-ot, aki éppen leforrázta magát egy kis teával. Amit magára öntött, a vendég nagy bambulásában. YunSeo, hosszú középbarna egyenes haj, mélybarna íriszek, tökéletes alak, és magasság. Ruhája világos barack színű térdig érő darab volt, amit világos lábbelivel viselt. Ez az összeállítás csak még inkább fokozta bőre fehérségét. Ajkai megfelelően dúsak, halvány színben pompáztak. Arcán sminknek nyoma sem volt. Egy igazi természetes szépség állt előttük.
-Ah, JiSung-ah, jól vagy? - esett kétségbe az újonnan érkezett, és fordult a mellette helyet foglaló maknae felé. Ki szótlanul törölgette magát enyhe kínban és nem a folyadék miatt ami ruhájára ömlött.
-Oh, egyébként én vagyok Choi YunSeo, örvendek. - nyújtotta kezét Mark felé, ki a legfiatalabbról példát véve szavak nélkül hagyta el józanságát a tüneményt fixírozva. Yun kezdte egyre kellemetlenebbül érezni magát, miután egymás után két tag is figyelmen kívül hagyta, de nem adta fel.
-Talán valami rosszat mondtam volna? - nézett körbe.
-Olyan szép vagy! - csúszott ki Chen száján ámulatában, mire HaeChan a legnagyobb kedvességével elhallgattatta.
- Köszönöm Chen Shuáigé*. - nevetett fel zavarában Seo.
-Wow. Te tudsz kínaiul? - döbbentek meg.
-Csak egy keveset. Az apukám félig kínai és ott is nőtt fel. Tőle tanultam kiskoromban egynéhány kifejezést. - mesélt.
A csoport tagjai egyik ámulatból estek a másikba minél több információ tudatába jutottak az újonc kapcsán. Első látásra megfogta őket, de gondolataik egyre csak gyarapodtak időről-időre.
-Bocsásd meg a faragatlanságunk, csak egy kicsit letaglóztál minket. Igaz, JiSung? - rötyögött fel a magába zuhant legkisebben. - Szia, Mark Lee vagyok. - fogtak kezet. - Szükséges bemutatnom a csapatot? - kérdezett rá.
-Nem, tisztában vagyok az alapokkal, de köszönöm. Sziasztok, én Choi YunSeo vagyok, 17 éves és a PoLite Entertainment jelenlegi legsikeresebb modellje. - mutatkozott be rendesen.
-Egy újabb Noona, pedig megesküdtem volna, hogy fiatalabb nálam. - hitetlenkedett HaeChan.
-És Mark? - kérdezett rá Jeno.
-Oppa. - jelentette ki, az említett felé tekintve.
-Ezzel Mark lefoglalta YunSeo Noonat. - komédiázott HaeChan.
-Ezt azért így nem mondanám, bár minden bizonnyal hozzám áll a legközelebb. - mosolygott.
-Kit érdekel?! A szerelem nem számban mérhető. Fiatalabb létünkre mi is vagyunk olyan jók. - háborgott Chen.
-Szabadna közbe szólnom? - simogató hangja eloszlatta az apró hímek zaját. - Nagyon hízelgő ez az egész, de tulajdonképpen... az én biasom JiSunggie. - hajtotta le fejét szégyenlősen.
-Mi?! - sokk futott végig az asztalnál ülőkön. Csupán a kiválasztott személy vetette tekintetét a szégyenlős barna káprázat irányába félénk, gyerekes kíváncsisággal.
-De hisz ő a maknae. - értetlenkedett JaeMin.
-Csak 14 éves. - folytatta RenJun. A megvetett csendben süllyedt el székében bársony vörös arccal.
-Hyungok! - szólalt fel JiSung. - Nem gondoljátok, hogy vissza kéne vennetek? Igazán udvariatlanok vagytok egy hölgy társaságában, aki csak a ti kedvetekért van itt és egy ajánlat indokával. Kulturáltabban kéne vele viselkednetek. Valószínűleg azért én vagyok a kedvence, mert én vagyok a legfiatalabb és kisgyereknek számítok bárhonnan is nézzük. A nő neműek pedig szeretik a kiskorúakat. Szóval nyugodjatok meg. - csitított el mindenkit. A meglepettség eztán sem maradt el.
-Ennyire elbűvölted volna a maknaet? - intézte szavait Mark az asztal végében éldegélő vendégük felé.
-Erről szó sincs! - csattant fel zavarában a kis szöszi.
-Rendben. Fejezzük ezt be és térjünk a lényegre.
Közben megérkezett a lány által rendelt csokoládé torta, mit mindenki furcsállt, tekintetbe véve a pár napja hagyott üzenetet.
-Én, és többek közt az igazgató úr is nagyon szeretné, és hálás lenne, ha beleegyeznétek, és készíthetnénk együtt egy fotósorozatot. Tudjátok a kiadónak mostanában nem megy túl jól. Ennek az az oka, hogy nem vagyunk ismertek, és bár az én képeim sok pénzt hoznak a házhoz az igazgató elmondása szerint, de kevés a rendelkezésre álló modell, és így az én keresetem is eltörpül az adósságok mellett. Úgy gondolta, ha ti esetleg belemennétek egy közös sorozatba, tekintve, hogy az SM Ent. alatt futtok, talán mi is ismertebbé válunk. Nos? - világosította fel őket és adta meg indokait. A társaság minden álma szemében egy dolog fogalmazódott meg. Édes mosollyal vetettek pillantást a kérdezőre.
-Rendben, de csak egy feltétellel. - válaszolt a vezér.
-Mi lenne az? - dermedt meg Yun.
-Ha megígéred, hogy néhanapján összefutsz velünk játszani. - dugta ki nyelvét huncutul.
-Megbeszéltük. - egyeztek meg. Ezzel a megbeszélés teljes siker lett, mindkét fél számára. De biztos ez?



- - - - - - -

* Shuáigé - fiatalabb férfiak hízelgő megszólítása kínaiul, ami emellett jóképűt is jelent.

4 megjegyzés:

  1. Szia!
    Elolvastam, és lenne pár megjegyzésem/észrevételem ^^
    A rosszal szeretném kezdeni, építőkritika jelleggel :)
    Először is, kicsit elkapkodtad. Ez nagyon észrevehető. Ne arra törekedj, hogy minél hamarabb kitedd! Hanem arra, hogy amit kiadsz a kezeid közül, az minőségi legyen. Az olvasó tud várni. (Én is ebben a cipőben járok, nyugi). Mielőtt kiteszed, szánj az írásodra fél órát. Annyit, hogy te is leülj, és elolvasd az elejétől a végéig. Hidd el, azonnal fel fognak tűnni a hibák, értelmetlenségek. Például az elején ott egy mondat, aminek se füle, se farka. Ezekre figyelj nagyon!
    Másodjára: bontsd ki! Egy kávéházban annyi minden történhet, annyi dolgot lehet írni a helyszínről, hogy Jókai elbújna a tájleírásaival. Ne félj használni a képzelőerőd, írd le, milyen a hely, a hangulat, milyenek a fiúk, ki hogyan öltözött fel, mi volt a lányról a benyomásuk, ki milyen. Ezeket használd fel, mert így csak monoton szövegírás lesz az egész. Mutasd be az érzéseiket, játssz a hangulatokkal, és máris 4 oldalnál tartasz!
    És ha már számok. Egy fogalmazásba SOHA ne írj számokat. Az nagyon bántja a szemet, főleg, ha párbeszédben van. Ezeket tessék betűvel kiírni!
    És túl gyorsan haladsz. Persze, vicces, hogy a lány ugyanannyi idős, mint Mark, de máris megy egy vita, mintha mindenki szerelmes lenne hirtelen. Ez lehetne kicsit visszafogottabb.
    Használj sorkizártot, mert ez így nem szép! A helyesíráara figyelj! Sok hiba van sajnos benne.
    És akkor félreértések: azt, hogy unnie a lány mondja idősebb lánynak. A fiúk Noona-nak hívják az idősebb lányt, a lányok oppa-nak az idősebb fiút.
    És most jön a nem nyelvtannáci megjegyzésem:

    AAAAAAA *-*
    Egyre izgibb a történet, és nagyon nagyon várom, hogy mi lesz itt *-*
    Yun biztos elcsavarja Mark fejét, és Mark járni kezd vele, de Chenle meg Jeno féltékenyek lesznek (Chenle azért, mert Yunnal akar járni, Jeno meg azért mert ő meg Markkal, mert Markno forever), de akkor jön Jisung, aki szintén járni akar majd Yunnal, és mindenki vitatkozni kezd, és szomorú lesz, és Donghyuck pedig majd feldobja a kedvüket, mert ő Donghyuck *-*
    Igen, ez így lesz
    (Ne haragudj, de mindig túlkombinálom a dolgokat)
    Szóval, siess az új résszel (de el ne kapkodd!), mert izgatottan várom ^^
    Alapjába véve tetszett a fejezet, és ha megfogadod a tanácsaimat, akkor ez egyre jobb lesz :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, valóban kicsit elkapkodtam, de ez nem kifejezetten az idő miatt van, hanem az idegességem miatt. Vannak olyan fikciók amik folynak és vannak amikhez át kell szakítani azt a bizonyos gátat. Ez sajnos abba a kategóriába tartozik. De igyekszem kicsit igényesebb lenni. Nos ami az olvasást illeti nem rossz ötlet, bár nagyon ritkán teszem meg kiadás előtt az átolvasást ez tény és való. De a hiba az írásnál kezdődik. True. Így visszaolvasva tényleg kicsit értelmetlen. A nyelvtanom még mindig töretlenül csodálatos.
      Igen, nos itt jön ki a gyengeségem, ami a leírások hiánya. Nem vagyok bennük túl jó. Eddig akárhányszor próbáltam, egy-két mondatnál sohasem jutottam messzebb. De még dolgozom rajta.
      Tudom én. Az én szememet is bántja. Hogy miért írtam bele? Nem tudom.
      A türelmetlenség a véremben van. Nem egyszer megkaptam, hogy túlsietem a dolgokat, csak nehéz rajta változtatni.
      Ami a sorkizártot illeti. Tudom, most nagyon hülyének fogok tűnni, de rejtelmem sincs mi az. A helyesírással nem vitatkozom. Alapjáraton is borzalmas helyes író vagyok.
      Igaz-igaz. Kicsit fáradt vagyok.
      Köszönöm a kritikát. Őszintén szólva ezek után komolyan elgondolkodtam, hogy újraírjam az egész első részt. :"D

      Na azt én is. Valamennyire tudom, de egyre bogozódnak a szálak a fejemben.
      Nos ez nem teljesen így lesz. Azzal szerintem nem árulok el nagy titkot, hogy Yun tényleg Mark-al fog összejönni, de a történet sokkal másabb kimenetelű lesz. Viszont! Mivel túl fiatalok, így sorry, shounen ai szál az nincs. Így most nem lesz Markno. Legalább a 17-15 éveseknek hadd hagyjam meg az ártatlanságát, ha már mindenki másét elvettem eddig. De tetszik a sztorid. xD
      Semmi gond.
      Rendben, de előtte azt hiszem ezt átírom. Bár közben az új rész is íródik aminek fogalmam sincs mi lesz a kimenetele. Csak négy dolog biztos, de azok maradjanak titokban. Amíg oda nem ért a történet.

      Törlés
    2. Szia ^^
      Na, sokkal jobb!
      Tényleg.
      A helyszín elképzelhetőbb, az embereket szépen leírtad, a történet könnyedebb, jobb volt olvasni. Köszönöm, hogy megfogadtad a tanácsaimat, az írással pedig csak így tovább ^^

      Törlés
    3. Szia.
      Na, akkor örülök. Jó instrukciók voltak, köszönöm. Igaz, kicsit sietős vagyok, de ezt általában nem a kiadás miatt csinálom, csak a türelmetlenségem és az izgatottságom. De dolgozom rajta és próbálok jobban koncentrálni. A következőkben majd igyekszem. Remélem sikerül. :"D

      Törlés